Fura érzés (3.rész)

Sziasztok!Először is szeretnék minden olvasómnak nagyon boldog újévet kivánni. :)
Meghoztam a harmadik részt is.Remélem tetszeni fog!  :) Csináltam fejlécet a bloghoz,szerintem egész jól sikerült ahhoz képest,hogy ez az első próbálkozásom. :P Jó olvasást! ♥

Fáradtan nyitottam ki a bejárati ajtónkat.Jó végre itthon.

-Szia!Megjöttél?Milyen volt az első napod?-üdvözölt Jessy.

-Szia.Jó-mondtam neki a szobám felé menet.Nem nagyon volt kedvem beszélgetni.

-Jó?!Csak ennyi?-kérdezte felháborodva.Visszafordultam,hogy kifejtsem magam bővebben:

-Oké.Jó volt,bár nem volt nagyon sok vendég.A főnököm kedves és segítőkész,megengedte,hogy tegezzem.A munkatársaim is okésak.Izgultam,hogy nem török-e össze valamit,de szerencsére nem.A cipőm töri a sarkam,szóval alig tudok járni.Ezt a ruhát meg le nem veszem,mert imádom.És most megyek aludni,mert rohadtul elfáradtam.Szia-csuktam be a szobaajtóm.Persze a szép szemű srácról nem mondtam neki semmit.Bár....nincs is mit mondani róla.Csak egy vendég.

Ideje aludni,holnap is korán kelek.

MÁSNAP

Tegnap este úgy aludtam el,hogy le sem fürödtem.Ezért reggel nagyon siettem,hogy egy gyors zuhanyt is besűrűsíthessek a reggeli teendőim közé.

Munkába menet vettem egy kávét,és azt szürcsöltem papírpohárból.

-Jó reggelt!-köszöntem Billie-nek az étterembe érve.Épp új képeket szögelt fel a falra.Az egyik egy kislányt ábrázolt,aki egy szál virágot tartott a kezében és azt szagolgatta.Mosolygós világoskék szemei csak úgy ragyogtak.Látszott rajta,hogy boldog.Szőkésbarna hajában színes virágkoszorú.Háttérben szép zöld mező.Aranyos kép,pont ebbe az étterembe illik.

-Jó reggelt Lucy!Légyszives,ideadod azt dobozt?

-Jah,persze-vittem neki oda.

-Köszi.Fel akarom dobni kicsit a helyet.Arra gondoltam,hogy a falakon egy égősor futhatna.Szerinted?

-Jaj,szerintem csodálatosan nézne ki.A vendégek imádnák-lelkesedtem.

Ma egy picivel többen voltak,mint tegnap.Csupa szerelmespár meg pár barátnő,akik elbeszélgettek egy kis desszert mellett.

Ahányszor megszólalt az ajtó fölé akasztott csengő,mindig odakaptam a fejem.Magam sem tudom, miért.Nem akarom,hogy az a srác jöjjön,aki tegnap volt bent.Vagyis....az túlzás,hogy nem akarom.Talán jól esne megint a kedvessége.

-Hahó!Min gondolkodtál el?-kérdezte mosolyogva Jake.

-Jah,semmin.Csak elbambultam-füllentettem.

-Oké.Akkor vidd ki ezeket légyszi a hármas asztalhoz!-nyomott a kezembe két tányér palacsintát.

Épp az édességeket pakoltam le a vendégeknek,mikor újra megszólalt a csengő.Rögtön odakaptam a fejem.Igen,ő volt az.Valami kellemes melegséget éreztem a mellkasomban. 

Sapkát viselt,fehér pólót,felette szétgombolva piros kockás inget,ami kicsit "a srác a gimiből" kinézetet kölcsönzött a viselőjének,de kifejezetten jól állt neki.

-Helló Billie!-intett oda a még mindig képet kalapáló főnökömnek.Áh...ezek szerint ismerik egymást.Remek.

-Áh,Zayn,téged is látni errefelé?-nevetett Billie.Szóval Zayn-nek hívják.Hmm...illik rá.

Helyet foglalt az egyik asztalnál.Össze szedtem minden bátorságom,hogy újra kivigyem neki az étlapokat,de Jake megelőzött.Ajj....a szemét.Lehet,hogy neki is bejön Zayn?A kis huncut,nem is gondoltam róla.Várj...mi az,hogy neki is?Miért,kinek még?Mert nekem biztos nem.Pfff...

Visszakullogtam a "helyemre".Óh....a szép szemű egy pillanatra felnézett az étlapjából,és rám mosolygott.Valami megmozdult a gyomromban.Nem,nem hánynom kell,ez más.Ez...kellemes.Csikiz,de melegséggel tölt el.Olyan,mintha....lepkék lennének a gyomromban.

Vissza mosolyogtam.Hát nem vagyok menő?Na jó...azt hiszem nem.

-Vidd ki ezt az ötöshöz!-nyomott a kezembe egy tányér Lasagne-t Jake.Megnéztem ki is ül az említett asztalnál.Jaj ne már...persze,hogy Zayn az.

Megpróbálok természetesen viselkedni.Hisz ő csak egy egyszerű vendég....olyan,mint a többi.

-Jó étvágyat!-tettem le elé az ételt.

-Köszönöm-nézett mélyen a szemembe,amitől újra felébredtek a lepkék a gyomromban.

Mikor elfogyasztotta az ételét fizetett Jake-nek,és távozott.Miért nem kacsintott rám úgy,mint tegnap?Talán megharagudott rám?De miért?

-Min gondolkodik a hölgy?-kérdezte 

-Jah...semmin-füllentettem.Ő ismeri Zayn-t.Talán kérdezhetnék róla dolgokat.-Őhm...Billie?

-Igen?

-Az a srác....szóval Zayn...gyakran jár ide?

-Aha.Miért?

-Jah,csak kérdem.

-Majdnem minden nap ide jár már körülbelül...másfél éve.

-És miért nem eszik otthon?Nem tud főzni?
-Ezt még nem kérdeztem meg tőle-nevetett Billie.

-Aha.Ezek szerint nincs senkije?-folytattam.

-Hmm...szerintem nincs.De miért érdekel ez ennyire téged?

-Csak kiváncsi vagyok.

-Aha....Amúgy kedves fiú.Tetszel neki-mosolygott.

-Ezt honnan veszed?-döbbentem le.

-A vak is látja.És este felhivott telefonon,hogy ki az új pincérnő.

-Tényleg?És mit mondtál neki?

-Azt,hogy hivjon el randira.Szerintem örülnél neki.

-Jesszusom.Ne már!-nevettem.-És...mit mondott erre?
-Azt,hogy majd még meggondolja.

Mit kell ezen gondolkodni?Hivjon el és kész.
Munkaidőm lejártával elindulta haza.Már teljesen besötétedett,pedig még nyár volt.
-Szia!-köszönt rám egy ismerős hang.Jesszusom,ez ő!

-Heló!-köszöntem vissza neki a lehető legtermészetesebben.-Hát te?
-Csak gondoltam sétálok egy kicsit.Te most mész haza?-kérdezte kedvesen.

-Őhm....aha.

-Nem eszünk egy fagyit?

-De hisz este van-nevettem.

-Tudok egy fagyizót,ami este is nyitva tart.
-Hát,részemről oké-mosolyogtam.Akkor ez most randi?Vagy csak egy szimpla kis kedvesség?Áh.....szerintem az utóbbi.

-Óh...még be sem mutatkoztam.Zayn Malik  vagyok.

-Lucy Jefferson-fogtam vele kezet.

-Szép név-mosolygott.

-A tiéd is-jöttem zavarba.

Odaértünk a fagyizóhoz.Egy-egy dupla gombócos fagyival foglaltunk helyet.Eredetileg csak szimplát szerettem volna enni,de ő ragaszkodott a duplához.
Sokat beszélgettünk és még többet nevettünk.

-Mióta élsz itt Londonban?

-Tegnapelőtt jöttem a legjobb barátnőmmel.

-És tetszik?Mármint London-érdeklődött.

-Hát...még nem sok mindent láttam belőle.
-Hogy-hogy?

-Még nem volt időm várost nézni-valltam be.

-Akkor ezen segithetünk-mosolyodott el.-Holnap dolgozol?

-Nem.Miért?

-Elviszlek egy kicsit várost nézni.Mit szólsz?

-Tényleg?Hú...oké-végre láthatom London látványosságait.Nah meg persze Zayn-nel lehetek.Jó vele beszélgetni.

Miután befejeztük a fagyizást,el akartam indulni haza.
-Már mész is?-csodálkozott.

-Aha.Későre jár.
-Nem félsz kint éjjel egyedül egy ismeretlen városban?

-Őhm....de-basszus.Erre még nem is gondoltam.
-Hazakisérhetlek...persze,csak ha akarod-ajánlotta fel.

-Az jó lenne-könnyebbültem meg.

Hazafelé menet is sokat beszélgettünk és viccelődtünk.Már nem is éreztem magam zavarban.

-Hát....itt lakom-néztem fel a páremeletes épületre.

-Akkor....jó éjt!
-Neked is!-indultam befelé a lépcsőházba.

-Várj!Megadod a telefonszámod?-állitott meg és nyújtotta át a telefonját.

-Tessék-irtam be a számom.
-Megcsörgetlek,hogy te is elmenthesd az enyémet-mondta halvány mosollyal az arcán.

Elgondolkodva,bamba mosollyal az arcomon nyitottam ki a bejárati ajtónkat.

-Úristen,hol a francban voltál?Azt hittem elraboltak és megerőszakoltak.Már majdnem hivtam a rendőrséget,-támadott le Jessy.
-Őhm....egy haverral voltan.-mondtam neki,és nem hazudtam.Zayn tényleg csak egy haver.-De miért nem hivtál fel?
-Hivtalak.Legalább tizszer,De nem vetted.-őőőő......hopszi?
-Bocsi,akkor biztos nem hallottam.

-Aha.Vacsi a hűtőben.
-Nem vagyok éhes.Ettem fagyit-mondtam mosolyogva.-Mentem aludni.Jó éjt!-öleltem meg Jess-t.
Eseménydús napom volt.Elfáradtam.

 Remélem tetszett ez a rész is.Az új részt holnap vagy holnapután szeretném feltenni. :) Meg szeretnélek Titeket kérni,hogy kommenteljetek,ha tetszett,mert kevés visszajelzést kapok,hogy hogyan is tetszik Nektek az,amit irok,és ez picit rosszul esik.... :( ♥♥♥ 

*D